Extrém utazás a Los Llanos szavannáitól Orinoquia ismeretlen vidékéig
A túra dátuma
2025.04.01 - 2025.04.15
A túra ára
1950 USD/fő
Indulás helyszíne
Bogota
A túra nehézsége
Nehéz
Egy olyan intenzív expedíciószerű körutazásról beszélünk, ahol a kalandvágyó utazó a Los Llanos Orientales magávalragadó világán keresztül, Kolumbia földrajzi középpontját érintve az Orinoco folyón haladva járja végig a Guayanai Pajzs és az érintetlen Matavén és Tuparro Nemzeti Parkok vidékét, megismerve az itt élő Guahibo, Puinave, Piaroa és Curripaco törzseket. Háromszor átmegyünk megnézni egy-egy látványosságot Venezuelába. Ez ugyanaz az útvonal, melyet Alexander von Humboldt természetkutató is végigjárt expedíciója során, a turizmus viszont nem jut el idáig, ezért olyan érintetlen. Ezen az utunkon több extrém úticélt is felkeresünk, illetve tartalmaz gyalogtúrákat is, ami jó fizikumot kíván, illetve a komfortzónádból is ki kell majd lépned. Több olyan ritka látványosságot tartalmaz, ami ismeretlen a külföldiek számára. Ezen az utunkon az első napok hosszú buszútjai és a két belföldi repülés kivételével végig csónakkal utazunk, sokszor félnomád módon szállunk meg! Nem kezdő utazóknak való!
Ezt az utunkat minden olyan jó fizikumú, tapasztalt és természetkedvelő utazónknak ajánljuk, aki egy autentikus, nomád sőt néhol extrém körutazás keretein belül részletesebben szeretné megismerni a Los Llanos és Orinoquia érintetlen világát, érdekli a természet és nem rest gyalogolni és sokat utazni, vagy épp órákat csónakázni a dzsungelben, bírja a magaslati klímát, és aktív kikapcsolódásra vágyik. Alapvetően 14-65 éveseknek ajánljuk ezt az utunkat.
Igény esetén az utazás meghosszabbítható tengerparti pihenéssel Cartagenában, vagy a Tayrona térségében, illetve spirituális elvonulással is a Sierra Nevada dzsungeleiben. Részletekért érdeklődj a Szervezőnél!
Bogotái találkozásunk után Yopal városába repülünk. Yopal a Llanos Orientales elbűvölő síkságainak, a ‘llanero’ kultúra és folklór bölcsőjének a kapuja. Itt töltjük az éjszakát hotelben.
Reggeli után már indulunk is arra a programra, mely a Los Llanos hangulatos világát, folklórját és páratlan élővilágát hivatott bemutatni, és a ‘Safari Llanero’ névre hallgat. A közeli Guanapalo természetvédelmi övezetet a helyi campesinók hozták létre a turizmus és természetvédelem céljából. Megérkezve rövid köszöntő után felfedezzük a tanyát és környékét, ahol két napig lakni fogunk. Ebéd után lóháton folytatjuk utunkat a síkságon, megfigyelve az állat és növényvilágot. Ezután a négyórás lovaglás után visszatérünk a szálláshelyünkre, és vacsora után ismerkedünk a helyi folklórral és a térség hangszerével, a ‘bandolával’.
Nem kell korán kelni. A mai napon a vizi és a lápvidék élővilágát, és a helyi halászati technikákat figyeljük meg, ezúttal kenuval utazva. Hagyományos 'llanero' után ma 4x4 terepjárós túrán veszünk részt a környéken, néhol süppedős, off-road viszonyok között. Visszatérve vacsora után mítoszokat, legendákat hallgatunk a tábortűz mellett. Ezt biztosan imádni fogod!
Reggel közösen megfejjük a teheneket, igen jól hallottad! Ezután megreggelizünk, iszunk friss tejet majd ismerkedünk a helyi kézművesség, bőrművesség mesterségével. Ebédelni érkezünk a kolóniál Pore kisvárosába. Itt városnézés keretein belül megismeritek az innen induló függetlenségi háború történetét és a város nevezetes épületeit, majd ebéd után utazunk több mint két órát Aguazul-ba, ahol ellátogatunk a Guahibo törzs táborába, megismerni mindennapjaikat. Estére Yopal városában szállunk meg.
Reggel Bogotába repülünk, onnan pedig Puerto Carreño városkájába, a venezuelai határra. Első napunkon a legszebb itteni kilátást csodáljuk meg a városka szélén magasodó impozáns szürke szikláról, mely a Mavicure-hoz hasonlóan a Guayana-i Pajzs része. Ezután elindulunk az Orinoco folyón a Bojonawi természetvédelmi területig, ahol faházban alszunk. A következő napokban megismered vendéglátóink, a Sikuani, Piaroa , Puinave és Curripaco kultúrákat.
Reggeli után folytatjuk utunkat az Orinoco vizén az El Tuparro Nemzeti Park lélegzetelállító sziklaképződményei felé, melyeket maga Alexander Humboldt térképezett fel Orinoco- expedícióján. Szomszédolunk egy kicsit, ugyanis a Pintado közösség Venezuelához tartozik. Megismerjük az itt élő…… emberek mindennapjait, és az egyedülálló ősi sziklarajzokat a közelben. Ebéd után hajózunk tovább, és megmásszuk a szintén venezuelai Cerro Guahibo szikláját kilátást keresve. Estére érkezünk a Tuparro folyó torkolatához, ahol a Maipures közösségnél alszunk a folyóparton.
Ma reggel felhajózunk az Orinoco legszebb, legérintetlenebb mellékfolyóján, a Tomo folyó vizén, megfigyelve az érintetlen élővilágot. Ezután 3-4 órás gyaloglás vár ránk a folyóközi szavannán a Tuparro folyóig, ahol rövid fürdés után lehajózunk a torkolatig, ahol tegnap aludtunk. Körbehajózzuk Maipures szigetvilágát, majd szabadidő a parti szálláson.
Folytatjuk utunkat az Orinoco vizén a Vichada folyó torkolatánál lévő különleges sziklaképződményekig. Itt ebédelünk a helyi közösségnél, majd felhajózunk a Caño Mono vizén egészen a Sarrapia indián közösségig mely a Piaroa és a Curripaco indiánok élőhelye. Hagyományos ebéd után megismerjük a közösség életét, illetve a Selvas del Matavén névre hallgató folyóközi területek fontosságát, mely arról híres, hogy a legtöbb használt gyógynövény megtalálható itt, melyekből a helyi közösség gyógykészítményeket állít elő és ősi gyógyítással is foglalkozik. Megismered a Selvas del Matavén növényvilágát, és itt szállunk meg a Sarrapia közösségnél.
Reggel indulunk tovább ismét Venezuelába. A Castillito szigeten található Coromoto- i Szűzanya szobor az utóbbi orszag védőszentje, ezt is útba ejtjük, majd pedig irány a Reserva Natural Moru, ahol teszünk egy laza ‘sétát’ a lombkoronaszinten kiépített útvonalon. Ebéd után már a Guaviare folyón folytatjuk utunkat egészen a Coconuevo közösségig, ahol meglátogatjuk az itt élő kézműveseket és az itt található ‘petroglif’ sziklarajzokat. Ma már a Guaviare folyón folytatjuk utunkat egészen a Coconuevo közösségig, ahol meglátogatjuk az itt élő kézműveseket és az itt található ‘petroglif’ sziklarajzokat. Innen az Inírida folyón folytatjuk utunkat Délután érkezünk a Puinave törzs El Remanso közösségébe a Cerros del Mavicure lábához. Itt a helyiek életével, a Puinave szokásokkal és gasztronómiával ismerkedünk, szállásunk is itt lesz. Némi tábortűz és beszélgetés után időben aludni térünk.
A Puinave törzs tagjaival indulunk a Cerro el Pajaro tetejére, meglehetősen korán hajnalban, hogy felérve megcsodálhassuk a panorámát. Ez csak száraz időben lehetséges, amikor nem csúszik a szikla. A Cerro El Pajaro és a Cerro Mavecure a Guayanai Pajzs legimpozánsabb sziklaképződményei közé tartoznak, a Puinave indiánok szent hegyei, ezért a túra alatt sokat hallunk majd a jelentőségükről a helyi törzsek mitológiájában. A több mint öt órás gyalogtúra után ebédelünk, majd pedig szabadidővel, pihenéssel töltjük a délutánt.
Reggel áthajózunk a túloldali Puerto Venado közösséghez. Ma egy másik sziklát is megmászunk a délelőtti gyalogtúránkon. Innen visszatérve ebédelünk, majd pedig estig fürödhetünk a Caño San Joaquín vörösbor színű vízében. Innen indulunk vissza Inírida városába. Kikötünk a Coco Nuevo közösségnél megismerni a Curripaco törzs kézműves termékeit, mitológiáját és az itt található prekolumbiai petroglifeket, majd pedig ugyanitt ebédelünk. Délután érkezünk a közeli Vitina közösséghez, ahol egy Puinave kultúrális bemutató után a szomszédos természetvédelmi területen figyeljük meg a térség ikonikus virágát, a Flor de Inírida-t. Estére a városszéli Paujil indián közösség lát minket vendégül ahol Sikuani, Piapoco és Puinave etnikumú családok élnek együtt.
Reggeli után ismerkedünk a helyi kézművességgel és gasztronómiával , majd teszünk egy rövid sétát Inírida utcáin, ahol kedvedre válogathatsz a kézműves termékek között, majd pedig Bogotába, onnan pedig Vaupés tartomány fővárosába Mitú-ba repülünk, ahol ma este a városban alszunk. Mitú a legkisebb népességű tartomány-főváros, Vaupés fővárosa.
Ma reggel légcsavaros kisrepülőre ülünk, és Pacoa falucskájaba utazunk, ahonnan még majdnem egy órás csónakázás vár ránk a Cabiyari indiánok falujába. Kedvesen, bár borzasztó meglepetten fogadják az embert, a turista itt ismeretlen fogalom és a spanyolt sem mindenki érti. Helyi barátunkkal félórás gyalogtúra után érjük el a Jirijirimo zuhatagot, ami valóban Kolumbia legszebbje. Hagyományos ebéd után ismerkedünk a Cabiyari-k életével, majd az éjszakát is a falujukban töltjük.
Hajnalban korán kelünk, segítünk beszerezni a reggelit, majd pedig csónakba ülünk és irány a falu, ahonnan Mitú-ba repülünk a kisgéppel. Mitú mellett található egész Latin-Amerika legnagyobb 'malocája', ami az amazóniai indián törzsek közösségi háza. A gigantikus kézzel készített, díszes épületben főleg a Tukano nyelvcsaládhoz tartozó 27 különböző kisebb törzs szokott gyűlésezni, illetve kultúrális eseményeket tartani. Látigassuk meg! Estére Mitú-ban alszunk.
Reggeli után irány a kisváros reptere, ahonnan utazunk Bogotába, majd repülsz haza. Jó utat kívánunk!