Extrém utazás a Sierra Nevada del Cocuytól Orinoquia ismeretlen vidékéig
A túra dátuma
-
A túra ára
2350 USD/fő
Indulás helyszíne
Bogota
A túra nehézsége
Nehéz
Egy olyan intenzív expedíciószerű körutazásról beszélünk, ahol a kalandvágyó utazó a Sierra Nevada del Cocuy 5000 méter feletti magasságaiból indulva a Los Llanos Orientales magávalragadó világán keresztül, Kolumbia földrajzi középpontját érintve az Orinoco folyón haladva járja végig a Guayanai Pajzs és az érintetlen Matavén és Tuparro Nemzeti Parkok vidékét és az itt élő Guahibo, Piaroa, Puinave és Curripaco törzseket. Háromszor átmegyünk megnézni egy-egy látványosságot Venezuelába. Ez ugyanaz az útvonal, melyet Alexander von Humboldt természetkutató is végigjárt expedíciója során, a turizmus viszont nem jut el idáig, ezért olyan érintetlen. Ezen az utunkon több extrém úticélt is felkeresünk, illetve tartalmaz fárasztó, magaslati gyalogtúrákat is, ami kiemelt fizikumot kíván, illetve a komfortzónádból is ki kell majd lépned. Több olyan ritka látványosságot tartalmaz, ami ismeretlen a külföldiek számára. Ezen az utunkon rendkívül sok hosszú autó és buszút is van, ráadásul az utazás második felében végig csónakkal utazunk, sokszor félnomád módon szállunk meg! Arra fontos felhívnom a figyelmet, hogy több nehéz szakasz szerves része a túrának, nem elhagyható és az utazások akkor is hosszúak, fárasztóak. Nem kezdő utazóknak való!
Ezt az utunkat minden olyan jó fizikumú, tapasztalt és természetkedvelő utazónknak ajánljuk, aki egy autentikus, nomád sőt néhol extrèm körutazás keretein belül részletesebben szeretné megismerni a Kelet – Andok, a Los Llanos és Orinoquia érintetlen világát, érdekli a történelem, a természet és nem rest gyalogolni és sokat utazni a kanyargós utakon, vagy épp órákat csónakázni a dzsungelben, bírja a magaslati klímát, és aktív kikapcsolódásra vágyik. Alapvetően 18-60 éveseknek ajánljuk ezt az utunkat.
Igény esetén az utazás meghosszabbítható tengerparti pihenéssel Cartagenában, vagy a Tayrona térségében, illetve spirituális elvonulással is a Sierra Nevada dzsungeleib Részletekért érdeklődj a Szervezőnél!
Miután találkoztunk a reptéren Bogotában, rögtön elindulunk a Sierra Nevada del Cocuy hegyi falujába, a hideg Güicán városkájába. Ez bizony 11 órás autóút, érdemes aludni ezalatt. Attól függően, hogy hánykor Bogotába megállunk egy útmenti szálláson aludni néhány órát és hajnalban folytatjuk utunkat.
Reggeli után terepjáróval indulunk tovább, vagy másfél órát a gyalogtúránk kiindulópontjához, ahol a mai napot akklimatizációs túrával, bemelegítéssel és a magashegyi életmódhoz való hozzászokással töltjük. Az éjszakát is az itteni faházban töltjük, és közben gyönyörködünk a Nemzeti Park festői környezetében.
Ma már keményebb napunk lesz, hiszen nekivágunk a havasoknak. A La Esperanza haciendáig még terepjáróval, onnan pedig gyalog, ami a közel 18 kilóméteres magashegyi terepen oda-vissza majd 10 órát jelent! Mindezt az is nehezíti, hogy az amúgyis 3600 méter magas alaptáborból a délelőtt folyamán majd ezer métert emelkedünk felfelé, két barlangot és a Laguna Grandét útbaejtve. Mindezt gyönyörű panorámával fűszerezve 5 csodaszép 5000 méter feletti havas csúcsra. Innen ugyanoda visszaérkezve estére a Kanwara menedékházba visz a terepjáró, ahol ma megszállunk.
A Ritacuba Blanco a Sierra Nevada del Cocuy legmagasabb csúcsa, a maga 5330 méterével, amiből mi a mai napon nagyjából 4950-ig jutunk, ami épp elég megterhelő, de a látvány felülmúlhatatlan. Itt a hozott élelemből megebédelünk, majd elindulunk vissza a tegnapi szállásra, ahol vacsorázunk és megszállunk éjszakára. A mai gyaloglás vagy 7 órát vesz igénybe, és a magasság miatt igen fárasztó!
Az utolsó hegymászós napunkon ismét korán indulunk, hiszen ma ismét 8-9 órás gyalogtúra vár ránk, ezúttal a Pan de Azúcar haváig, miközben megcsodáljuk a Pulpito del Diablo ikonikus szögletes sziklaképződményeit, amit a gleccser formált. Itt a tegnapihoz hasonló magashegyi ebéd után elindulunk visszafelé fraylejonok közt, egészen vissza a park bejáratáig, ahonnan estére visszatérünk Güicánba a szállásra. Fáradtan, átfagyva de élményekkel gazdagodva jólesik a melegvizes fürdő!
Ma reggel egy darabig privát terepjáróval majd busszal utazunk majd hét órát a Sierra Nevada del Cocuy déli oldalán, egészen a Los Llanos síkságáig, az Encanto de Guanapalo természetvédelmi területre, ahol ma egy tanyán alszunk. Megérkezve rövid köszöntő után felfedezzük a tanyát és környékét, ahol két napig lakni fogunk.
Reggeli után már indulunk is arra a programra, mely a Los Llanos hangulatos világát, folklórját és páratlan élővilágát hivatott bemutatni, és a ‘Safari Llanero’ névre hallgat. A közeli Guanapalo természetvédelmi övezetet a helyi campesinók hozták létre a turizmus és természetvédelem céljából. Itt ismerkedünk a helyi kézművesség, bőrművesség mesterségével. Ebéd után lóháton folytatjuk utunkat a síkságon, megfigyelve az állat és növényvilágot. Ezután a négyórás lovaglás után visszatérünk a szálláshelyünkre, és vacsora után ismerkedünk a helyi folklórral és a térség hangszerével, a ‘bandolával’.
Reggel közösen megfejjük a teheneket, igen jól hallottad! Megreggelizünk, iszunk friss tejet majd a mai napon a vizi és a lápvidék élővilágát, és a helyi halászati technikákat figyeljük meg, ezúttal kenuval utazva. Hagyományos 'llanero' után ma 4x4 terepjárós túrán veszünk részt a környéken, néhol süppedős, off-road viszonyok között. Visszatérve vacsora után mítoszokat, legendákat hallgatunk a tábortűz mellett. Ezt biztosan imádni fogod!
Reggeli után már indulunk is tovább a kolóniál Pore kisvárosába. Itt városnézés keretein belül megismeritek az innen induló függetlenségi háború történetét és a város nevezetes épületeit. Ebédre érkezünk Yopal városába, majd a szomszédos Aguazul-ba, ahol ellátogatunk a Guahibo törzs táborába, megismerni mindennapjaikat. Délután a közeli Zambo vízesésnél fürdünk, majd estére Tauramena városában alszunk.
Ma korán indulunk San Miguel falujáig, ahonnan a mai gyalogtúránk indul. A Farallones de San Miguel hegyvonulata egy teljesen egyedülálló természeti képződmény, mitikus elveszett városként is ismerik az ősi indián legendák szerint. Itt túrázunk ma egész nap, alig ismert ösvényeken. Estére utazunk 3 órát Puerto Lopez városába a szállásra.
A város mellett található az ‘Ombligo de Colombia’, vagyis Kolumbia földrajzi középpontja. Megállunk az itteni obeliszknél, majd 9 órányi utazás vár ránk a Los Llanos szavannáján, a Meta folyó partján, néhol extrém útviszonyokkal. Megállunk ebédelni egy útmenti csárdában hagyományos ‘carne a la llanera’-t. Estére a La Primavera faluban alszunk egy helyi családnál.
Ma hajnalban indulunk majd hétórás utunkra, egyre extrémebb terepen. Ebédre érkezünk Puerto Carreño városkájába, a venezuelai határra. Első napunkon a legszebb itteni kilátást csodáljuk meg a városka szélén magasodó impozáns szürke szikláról, mely a Mavicure-hoz hasonlóan a Guayana-i Pajzs része. Ezután elindulunk az Orinoco folyón a Bojonawi természetvédelmi területig, ahol faházban alszunk. A következő napokban megismered vendéglátóink, a Sikuani, Piaroa , Puinave és Curripaco kultúrákat.
Reggeli után folytatjuk utunkat az Orinoco vizén az El Tuparro Nemzeti Park lélegzetelállító sziklaképződményei felé, melyeket maga Alexander Humboldt térképezett fel Orinoco- expedícióján. Szomszédolunk egy kicsit, ugyanis a Pintado közösség Venezuelához tartozik. Megismerjük az itt élő…… emberek mindennapjait, és az egyedülálló ősi sziklarajzokat a közelben. Ebéd után hajózunk tovább, és megmásszuk a szintén venezuelai Cerro Guahibo szikláját kilátást keresve. Estére érkezünk a Tuparro folyó torkolatához, ahol a Maipures közösségnél alszunk a folyóparton.
Ma reggel felhajózunk az Orinoco legszebb, legérintetlenebb mellékfolyóján, a Tomo folyó vizén, megfigyelve az érintetlen élővilágot. Ezután 3-4 órás gyaloglás vár ránk a folyóközi szavannán a Tuparro folyóig, ahol rövid fürdés után lehajózunk a torkolatig, ahol tegnap aludtunk. Körbehajózzuk Maipures szigetvilágát, majd szabadidő a parti szálláson.
Folytatjuk utunkat az Orinoco vizén a Vichada folyó torkolatánál lévő különleges sziklaképződményekig. Itt ebédelünk a helyi közösségnél, majd felhajózunk a Caño Mono vizén egészen a Sarrapia indián közösségig mely a Piaroa és a Curripaco indiánok élőhelye. Hagyományos ebéd után megismerjük a közösség életét, illetve a Selvas del Matavén névre hallgató folyóközi területek fontosságát, mely arról híres, hogy a legtöbb használt gyógynövény megtalálható itt, melyekből a helyi közösség gyógykészítményeket állít elő és ősi gyógyítással is foglalkozik. Megismered a Selvas del Matavén növényvilágát, és itt szállunk meg a Sarrapia közösségnél.
Reggel indulunk tovább ismét Venezuelába. A Castillito szigeten található Coromoto- i Szűzanya szobor az utóbbi orszag védőszentje, ezt is útba ejtjük, majd pedig irány a Reserva Natural Moru, ahol teszünk egy laza ‘sétát’ a lombkoronaszinten kiépített útvonalon. Ebéd után már a Guaviare folyón folytatjuk utunkat egészen a Coconuevo közösségig, ahol meglátogatjuk az itt élő kézműveseket és az itt található ‘petroglif’ sziklarajzokat. Ma már a Guaviare folyón folytatjuk utunkat egészen a Coconuevo közösségig, ahol meglátogatjuk az itt élő kézműveseket és az itt található ‘petroglif’ sziklarajzokat. Innen az Inírida folyón folytatjuk utunkat Délután érkezünk a Puinave törzs El Remanso közösségébe a Cerros del Mavicure lábához. Itt a helyiek életével, a Puinave szokásokkal és gasztronómiával ismerkedünk, szállásunk is itt lesz. Némi tábortűz és beszélgetés után időben aludni térünk.
A Puinave törzs tagjaival indulunk a Cerro el Pajaro tetejére, meglehetősen korán hajnalban, hogy felérve megcsodálhassuk a panorámát. Ez csak száraz időben lehetséges, amikor nem csúszik a szikla. A Cerro El Pajaro és a Cerro Mavecure a Guayanai Pajzs legimpozánsabb sziklaképződményei közé tartoznak, a Puinave indiánok szent hegyei, ezért a túra alatt sokat hallunk majd a jelentőségükről a helyi törzsek mitológiájában. A több mint öt órás gyalogtúra után ebédelünk, majd pedig szabadidővel, pihenéssel töltjük a délutánt.
Reggel áthajózunk a túloldali Puerto Venado közösséghez. Ma egy másik sziklát is megmászunk a délelőtti gyalogtúránkon. Innen visszatérve ebédelünk, majd pedig estig fürödhetünk a Caño San Joaquín vörösbor színű vízében. Innen indulunk vissza Inírida városába. Kikötünk a Coco Nuevo közösségnél megismerni a Curripaco törzs kézműves termékeit, mitológiáját és az itt található prekolumbiai petroglifeket, majd pedig ugyanitt ebédelünk. Délután érkezünk a közeli Vitina közösséghez, ahol egy Puinave kultúrális bemutató után a szomszédos természetvédelmi területen figyeljük meg a térség ikonikus virágát, a Flor de Inírida-t. Estére a városszéli Paujil indián közösség lát minket vendégül ahol Sikuani, Piapoco és Puinave etnikumú családok élnek együtt.
Reggeli után ismerkedünk a helyi kézművességgel és gasztronómiával , majd teszünk egy rövid sétát Inírida utcáin, ahol kedvedre válogathatsz a kézműves termékek között, majd pedig Bogotába, onnan pedig Vaupés tartomány fővárosába Mitú-ba repülünk, ahol ma este a városban alszunk. Mitú a legkisebb népességű tartomány-főváros, Vaupés fővárosa.
Nap Ma reggel légcsavaros kisrepülőre ülünk, és Pacoa falucskájaba utazunk, ahonnan még majdnem egy órás csónakázás vár ránk a Cabiyari indiánok falujába. Kedvesen, bár borzasztó meglepetten fogadják az embert, a turista itt ismeretlen fogalom és a spanyolt sem mindenki érti. Helyi barátunkkal félórás gyalogtúra után érjük el a Jirijirimo zuhatagot, ami valóban Kolumbia legszebbje. Hagyományos ebéd után ismerkedünk a Cabiyari-k életével, majd az éjszakát is a falujukban töltjük.
Hajnalban korán kelünk, segítünk beszerezni a reggelit, majd pedig csónakba ülünk és irány a falu, ahonnan Mitú-ba repülünk a kisgéppel. Mitú mellett található egész Latin-Amerika legnagyobb 'malocája', ami az amazóniai indián törzsek közösségi háza. A gigantikus kézzel készített, díszes épületben főleg a Tukano nyelvcsaládhoz tartozó 27 különböző kisebb törzs szokott gyűlésezni, illetve kultúrális eseményeket tartani. Látigassuk meg! Estére Mitú-ban alszunk.
Reggeli után irány a kisváros reptere, ahonnan utazunk Bogotába, majd repülsz haza. Jó utat kívánunk!